Délelőtt felkeltem magamhoz képest elég korán. Megmostam a hajamat, csináltam magamnak reggelit. Valamint kihasználtam, hogy anyáék nincsenek egyenlőre otthon és hangosan bömböltettem a zenét,és közben próbáltam énekelni. Számítottam arra, hogy Julian nem fog egyhamar keresni, úgyhogy recepteket keresgéltem a neten sütéshez, hogy elteljen valamivel a napom és ne érezzem azt, hogy feleslegen keltem fel. Végigugráltam a házat, mint valami idióta, miközben a dalszövegeket üvöltöztem.
-Halkítsd le azt a borzalmas zenét – cseszett le anya, mert, hogy közben befutott.
-Nem is borzalmas anyaaa – nyafogtam, aztán felszaladtam lehalkítani. Majd visszamentem segíteni anyának kipakolni amit bevásárolt.
-Hoztál nekem is valamit? – kukkantottam bele az egyik táskába.
-Hogyne. Sok finom zöldséget meg egyéb dolgot, amiből majd kaja lesz. Ezeket vidd ki légyszi a spájzba – mondta és kezembe nyomott egy rakat zöldséget. Ez tényleg nem viccelt.
-Sütni akarok valamit. – mondtam miután visszatértem.
-Csak akkor,ha el is mosogatsz magad után. ÉS egyedül csinálod – nézett rám a szemüvege fölött.
-Na jó – húztam a számat.
Elpakoltuk a cuccokat, megebédeltünk, és miután anya elmosta az edényeket, nekiálltam a sütésnek. Úgy döntöttem, Islert csinálok, mert azzal egy egész délután el lehet szórakozni. Nekem már nem is egyszer sikerült.
Gyakorlatilag nyakig voltam a vajas-lisztes tésztában,amikor anya utánam hozta a telefonomat, hogy csörög. Julian volt. Mutattam anyának hogy tartsa oda a telefont a fülemhez miközben beszélek.
-Szia. Na sikerült kipihenned magad? – szóltam bele a telefonba.
-Szia, hát mondjuk. Bocsi ha hülyén viselkedtem. – kicsit nyúzottnak hangzott.
-Semmi baj, aranyos voltál. – elnevette magát.
-Mit csinálsz amúgy?
-Jelenleg nyakig vagyok a tésztában. Épp islert csinálok hogy elüssem a napomat.
-Úúú én is kapok?
-Ha átjössz segíteni…- mondtam viccelődve.
-Inkább enni segítenék, ha nem gond…
-Azt mindjárt gondoltam… de lehet majd csak este végzek vele.
-Ó az nem baj, nekem jó lesz akkor is.
-Cöhh…- forgattam a szemeimet.
-Na jól van, nem is zavarlak, süsd csak nekem azt finom sütit.
-Ki mondta hogy ezek után kapsz belőle? – közben anyu már türelmetlenkedett mellettem.
-Tudom, hogy kapok, mert te egy rendes lány vagy – hízelgett.
-Jaj..nem áll jól neked a hízelgés.
-Ehh. Így jártam. Most tényleg leteszem. Jó sütkörészést!
-Köszi, szia..
-Azt hittem már sose fejezitek be – forgatta anya a szemeit.
-Jól van na, nem tehetek róla hogy ennyit beszél..
Éppen elkezdtem szaggatni a kinyújtott tésztát, amikor hallottam a csengőt. Nyílt az ajtó és anya valamit magyarázott valakinek. Mindegy, nem foglalkoztam vele, inkább a tésztaszaggatással bíbelődtem.
Egyszer csak valaki a hátam mögé jött és megbökött két oldalról, én meg felugrottam. Megfordultam és Julian csak kuncogott.
-Te kis köcsög… - szórtam rá egy kis lisztet, amitől úgy nézett ki, mint egy öregember.
-Ne már, most mostam hajat…
-Így jártál- dugtam ki a nyelvemet.
Kiszaggattam a tésztát és segített tepsibe rakosgatni őket. Amíg megsültek, addig egymást piszkáltuk meg közben igyekeztem a konyhapultot letakarítani.
És olyan gyorsan elment a délután ezzel. Azt vettem észre, hogy már 7 óra van és még csak most kezdtem el betöltögetni a sütit.
Anya közben felajánlotta, hogy ad vacsit de én elutasítottam, mert igyekeztem befejezni a sütiket. Juke meg azt mondta hogy nem éhes.
-Had segítsek, hátha előbb készen lesz- ajánlotta fel. –Már kezdek éhes lenni.
-Az előbb még azt mondtad hogy nem vagy éhes…
-Sütire vagyok éhes…
-Szóval innen fúj a szél.
És nekiestünk a lekvárkenegetésnek.
-Esküszöm, mintha fogynának a sütik – néztem gyanúsan a mellettem álló srácra – már vagy 20 perce töltögetjük, de mintha egyre kevesebb lettem…- csávókám igyekezett angyali arcot vágni, de igazából tudtam hogy ő a ludas ebben. – Reménytelen vagy – csóváltam a fejemet.
Befejeztük a sütizést végre valahára. Julian, mint aki jól végezte a dolgát, nyúlt egy darabért, én meg rácsaptam a kezére.
-Aú, ezt most miért? ?
-Mert még kell rá rakni csokimázt is. – néztem rá szúrosan.
-Minek? Jó ez így is…
-Haspók…
Egy darabig még vitatkoztunk ezen, aztán apa bejött a konyhába és leszúrt, hogy halkabban meg hogy olyanok vagyunk, mint a rossz házasok.
Mindketten elpirultunk aztán Julian mondta, hogy ő inkább hazamegy, mert már késő van. ÉS gyorsan el is húzta a csikot. Még sütit se vitt, pedig adtam volna neki. Igaz egy részét megette munka közben, de akkor is megdolgozott érte.
Gyorsan megcsináltam a csokimázt a tetejére, majd rendet raktam a konyhában, ahogy anyának előtte megígértem.
Kategóriák
Gorgeous Nightmare
Még nincsenek kommentek.
(
)
Mondj valamit
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
